Befektetési kockázatok

I. Piaci kockázatok

1. Hitelkockázat:

A hitelkockázat alapvető kockázat minden tőkearányos jövedelmet biztosító értékpapír és pénzpiaci eszköz tekintetében. Annak az esélyét jelenti, hogy az esedékesség időpontjában a kibocsátó nem teljesíti tőke- és kamattörlesztésé. A magasabb hitelkockázatot képviselő kibocsátók jellemzően magasabb hozamokat fizetnek az említett többletkockázat miatt. Azonban az alacsonyabb hitelkockázatot képviselő kibocsátók jellemzően alacsonyabb hozamokat kínálnak. Általánosságban a hitelkockázat szempontjából az állampapírokat tartják a legbiztonságosabbnak, míg a vállalati adósságpapírok – különösen azok, amelyeknél a hitelminősítés gyengébb – képviselik a legnagyobb hitelkockázatot. A kibocsátó pénzügyi helyzetében bekövetkező változások, általában a gazdasági és politikai feltételek változásai, vagy a kibocsátóra vonatkozó gazdasági és politikai feltételek változásai mind olyan tényezők, amelyek kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a kibocsátó hitelminőségére és értékpapírjainak értékére.

2. Az értékpapírok kamatláb kockázata:

Az eszközalap befektethet hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe, amelyek kamatlábkockázattal járnak. A tőkearányos jövedelmet biztosító értékpapír értéke általában értékben növekszik, amikor a kamatlábak esnek, és értékben csökken, amikor a kamatlábak emelkednek. A kamatlábkockázat annak a valószínűsége, hogy a kamatlábakban bekövetkező ilyen mozgások negatív hatást gyakorolnak az értékpapír értékére, vagy – egy eszközalap esetében – annak nettó eszközértékére. A hosszabb futamidejű, tőkearányos jövedelmet biztosító értékpapírok általában érzékenyebbek a kamatlábak változásaira, mint a rövidebb futamidejű értékpapírok. Ennek eredményeként a hosszabb futamidejű értékpapírok általában magasabb hozamot kínálnak, ezért a többletkockázatért cserébe. Mivel a kamatlábak változásai hatással vannak az eszközalap kamatbevételére, az ilyen változások napi szinten pozitív vagy negatív hatást gyakorolnak az eszközalap befektetési jegyeinek nettó eszközértékére.

3. Részvénykockázat:

Az eszközalap értékét a gazdasági, politikai, piaci és kibocsátóspecifikus változások befolyásolják, mivel részvényekbe és részvényekhez kapcsolódó értékpapírokba is befektet. Az ilyen változások a társaság konkrét teljesítményétől függetlenül hátrányosan érinthetik az értékpapírokat. Ennek megfelelően a részvények és a részvényekhez kapcsolódó értékpapírok árfolyama jelentősen ingadozhat. Emellett a különböző iparágak, pénzügyi piacok és értékpapírok eltérően reagálhatnak e változásokra. Az eszközalap értékének ilyen ingadozásai gyakran már rövidtávon is az árfolyam romlásához vezetnek. Bármely időszakban hátrányosan érintheti az eszközalap teljesítményét, ha az eszközalap portfoliójában szereplő egy vagy több társaság részvényárfolyama esik, vagy nem emelkedik. Az eszközalapot választó ügyfeleknek fontos tisztában lenniük azzal, hogy a pénzpiaci befektetésekkel szemben, a részvénybefektetéseken elérhető hozam ugyan magasabb, azonban ezen befektetések esetében magasabb kockázattal is kell számolni. Hosszabb távon a magasabb kockázat azt is jelentheti, hogy a befektetés értéke képes nagyon gyorsan és nagymértékben megváltozni.

4. Devizaárfolyam kockázat:

Az eszközalapok által vásárolható befektetési alapok alapvalutája a forint, euró és dollár lehet. Ettől függően az eszközalapokat választó befektetőknek az EUR/HUF, USD/HUF és EUR/USD deviza keresztárfolyam-kockázattal kell számolni. Abban az esetben, ha az adott eszközalap olyan térségre fókuszál, ahol nem a fent említett valuták a törvényes fizetőeszközök, a befektetőknek számolniuk kell az elsődleges keresztárfolyam-kockázaton túl a térségben található országok devizái és a fenti devizák közötti másodlagos keresztárfolyam-kockázatával.

5. Nyersanyagpiaci kockázat:

A nyersanyagok ára nem csak a kedvezőtlen makrogazdasági, felhasználó iparági, kitermelési, tőkepiaci események, hanem különböző természeti, időjárási folyamatok hatására is változhat, így az eszközalap befektetőinek ezt a kockázatot is viselniük kell.

6. Piaci likviditási kockázat:

Bizonyos értékpapírok, egyéb befektetési eszközök likviditása egy-egy piacon alacsony lehet, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következménye, hogy az eszközökből eladni kívánt egyes értékpapírok értékesítése nehézségekbe ütközhet. Szintén a fenti okokra vezethető vissza, hogy az átlagostól eltérő nagyságú befektetendő vagy kivonandó tőke is nagy árfolyamingadozásokat idézhet elő az értékpapírpiacon, amely hatással lehet az eszközalap nettó eszközértékére.

7. Származtatott ügyletek kockázata:

Egyes eszközalapok köthetnek derivatív, azaz származtatott ügyleteket. Rendelkezhet értékpapírokra, fizetési kötelezettségekre, indexekre és devizákra kötött eladási és vételi opciókkal (ezen belül a tőzsdén kívüli („OTC”) opciókkal); szabványosított határidős (futures) tőzsdeindex- és kamatlábkontraktusokkal, és az ezekre vonatkozó opciókkal; strukturált termékekkel, ahol az értékpapír értéke egy másik értékpapírhoz kapcsolódik, vagy abból származik.

 

 II. Nem piaci kockázatok

1. Ország-, gazdasági- és politikai kockázat:

A részvények értékelési szintjét alapvetően befolyásolja az adott országok monetáris és gazdaságpolitikai irányító szervei (kormány, jegybank) által követett költségvetési és monetáris politika. Így az eszközalap hozamát is erősen befolyásolhatja a hatóságok által választott árfolyamrendszer és kamatpolitika. Emellett a külföldi befektetők általi megítélésre és a részvényektől elvárt hozamra (kockázati prémium) is számottevő hatással van a mindenkori kormány (és jegybank) gazdaságpolitikája.

2. Partnerkockázat:

Amennyiben az alapkezelők által a befektetési alapok nevében kötött ügyletekben közreműködő partnerek kötelezettségeiknek nem tesznek eleget maradéktalanul, ez hátrányosan befolyásolhatja az eszközalap nettó eszközértékét és árfolyamát.

3. Koncentrációs kockázat:

A partnerrel kapcsolatban álló partnerek csoportjaival és ugyanazon gazdasági ágazatbeli, földrajzi régióbeli vagy ugyanazon tevékenység vagy árucsoportbeli partnerekkel szembeni kitettségből eredő kockázat a koncentrációs kockázat. Más szóval annak kockázata, hogy a befektetések jelentős mértékben egy bizonyos eszközkategóriára vagy egy adott piacra koncentrálódnak.

4. Adószabályok változásának kockázata

A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra, illetve a befektetési eszközalapokra vonatkozó adózási szabályok a jövőben változhatnak, így számolni kell az adópolitikai változások lehetőségével.

Lépjen velünk kapcsolatba!

Invalid Input
Invalid Input
Invalid Input
Invalid Input
Invalid Input
Invalid Input
Invalid Input