- Magán partnereknek
- Vállalati partnereknek
- Premium Corporate
- Bónusz
- Cafeteria
- Csoportos élet-, baleset és egészségbiztosítások
- Háziorvosok
- Lojalitás program
- Magánorvosok
- O&P Vagyontervezési Stratégia
- Üzlettárs, üzletrész, kulcsemberek védelme
- Vállalati eredmény optimalizálása
- Vállalati gondoskodás
- Vállalati nyugdíjprogram
- Utasbiztosítások
- Vagyonbiztosítások
- Felelősségbiztosítások
- Portfoliók, vagyonkezelők
- Céginformációk
Pénzügyi szótár
A pénzügyi szótár célja, hogy segítse Önt az ismeretlen szavak megértésében. Ha valaki felhagy egy szöveg megértésével, belezavarodik az anyagba, vagy képtelen megérteni valamit, annak az egyetlen oka az, hogy továbbolvasott valamit, amit nem értett meg. Ahhoz, hogy az Ön segítségére legyünk megalkottuk a pénzügyi szótár menüpontot, ahol azokat a szavakat találja meg, amelyek speciálisan a befektetési, biztosítási, és pénzügyi területhez kapcsolódnak. A szótár lesz az útmutató a szöveg megértésben. Ha nem ért valamit, semmi más teendője nincs, mint a szótárból kikeresni a megfelelő szót, amely mellett látja annak meghatározását.
A fő célkitűzésünk az, hogy a weboldalunkkal hozzájáruljunk a magyar pénzügyi kultúra fejlődéséhez, és természetesen az, hogy partnereink a megfelelő pénzügyi ismeretekkel rendelkezzenek, hiszen ez elengedhetetlen a hosszú távú együttműködésünkhöz.
Sok sikert kívánunk Önnek, és bátran használja a pénzügyi szótárt, hiszen ezért alkottuk meg!
Adóigazolás: Az adókedvezményben részesülő és érvényben lévő biztosítási szerződésekről a biztosító adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást ad ki a tárgyévet követő január hó 31. napjáig. 2010. január 01-től adókedvezmény az életbiztosításokra nem vehető igénybe.
Agresszív finanszírozási stratégia: A vállalat az eszközök kisebb hányadát finanszírozza tartós forrásokkal, mint amennyit az eszközök megtérülési idő szerinti struktúrája megkövetelne.
Alapkezelő: Kizárólag részvénytársaság formájában működhet. Tevékenysége során a meghirdetett befektetési elveknek megfelelően befektetési alapot (eszközalapot) alakít ki, és az elérhető legnagyobb hozam biztosítása érdekében a befektetési alap tárcájában lévő egyes eszközök adásvételét végzi, illetve végezteti.
Allokáció: Túljegyzés esetén a jegyzés lezárását követő eljárás, amely során a kibocsátó, illetve a forgalmazó az előre meghirdetett elvek alapján dönt az egyes jegyzések elfogadásának mértékéről.
Alkusz: A biztosítási alkusz a biztosítási szerződést annak a félnek az írásbeli megbízása alapján közvetíti, aki a biztosítás létrejötte esetén a biztosított vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerül.
Alulértékelt értékpapír: Olyan értékpapír (kötvény, részvény), amely aktuális piaci árfolyama a piaci érték (elméleti árfolyam) alatt van.
Annuitás: Olyan véges számú pénzáramlás-sorozat, amely meghatározott időtartamig, egyenlő időközönként (például évente, havonta) esedékes, azonos nagyságú pénzáramlásokból áll.
Anyavállalat: Olyan vállalkozás, amely egy másik (egy vagy több) vállalkozásban többségi tuajdonos, a szavazatok többségét egyedül birtokolja, illetve a vállalkozás élére vezető tisztségviselőt jelölhet ki, illetve azokat visszahívhatja
Antiszelekció: Ellenkiválasztás. A személyek azon törekvése, hogy a biztosan vagy nagy valószínűséggel bekövetkező kockázataikra – azok eltitkolásával – keressenek biztosítási fedezetet.
ATM: Bankjegykiadó automata, fő funkciójában számlaegyenleg-lekérdezésre és készpénzfelvételre jogosít, bankkártyával.
Autoszelekció: Önkiválasztás. A személyek azon törekvése, hogy fokozott veszélyeztetettségük, vagy veszélyérzetük esetén mihamarabb, és minél teljesebb körű biztosítási védelmet teremtsenek maguknak.
Állampapír: Az államadóságot, illetőleg annak egy részét megtestesítő, a deficit (államháztartási hiány) finanszírozására kibocsátott értékpapír. Gyakorlatilag kockázatmentes befektetés, ezért a hatékony piacokon a legkisebb hozamot garantálja. A biztosítók befektetései jelenleg zömében az állampapírpiacon realizálódnak.
Általános szerződési feltételek (ÁSZF): Törvény által szabályozott, minimális tartalmi kellékek, amelyeket minden biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell.
Ár: Áron egy termék, vagy szolgáltatás tulajdonjogának vagy használatának megszerzéséért kért pénzmennyiséget értjük.
Árfolyam alsó küszöbértéke: növekedési eszközalap napi árfolyamadatainak idősorából számított, a számítás napján rendelkezésre álló mozgóátlag körüli tolerancia sáv alsó határa. Az alsó küszöbérték az összes növekedési eszközalapra egyenként és értékelési naponként kerül meghatározásra.
Árfolyam felső küszöbértéke: növekedési eszközalap napi árfolyamadatainak idősorából számított, a számítás napján rendelkezésre álló mozgóátlag körüli tolerancia sáv felső határa. A felső küszöbérték az összes növekedési eszközalapra egyenként és értékelési naponként kerül meghatározásra.
Baleset: A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső ok, amely vagyoni károsodást, személysérülést, betegséget, munkaképtelenséget, rokkantságot vagy halált okoz.
Balesetbiztosítás: Olyan biztosítási szerződés, amely a baleset bekövetkezése esetén nyújt szolgáltatást a biztosított, vagy annak halála esetén a kedvezményezett részére.
Bankjegy: Törvényes fizetőeszköz, készpénz (csakúgy, mint az érme). Eredetileg – Európában a XIX. század közepéig – azon bank (nemesfémre szóló) fizetési ígéretét jelentette, amely a bankjegyet forgalomba hozta.
Befektetési alap (eszközalap): A befektetési alap a kis- és nagybefektetők összegyűjtött megtakarítása, amelyet felkészült pénzügyi szakemberek kezelnek. A befektetési alap olyan jogi személyiséggel rendelkező alap, amelyet valamely befektetési alapkezelési tevékenységet folytató társaság nyilvános módon, azaz befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával, vagy zárt módon összegyűjtött tőke értékpapírokba, ingatlanokba, vagy egyéb befektetési eszközökbe történő befektetésével alakít ki, és a befektetési jegyek tulajdonosainak általános megbízása alapján kezel.
Befektetési jegy: Részesedést megtestesítő forgalomképes értékpapír. Tulajdonosa korlátozott tulajdonosi jogokat szerez, ugyanis kizárólag a hozamra és a likvidációs ellenértékre jogosult, az alap működésébe nem szólhat bele.
Befektetéshez kötött életbiztosítás (unit-linked biztosítás): A befektetési egységhez kapcsolt biztosítások. A befizetett díjakat a biztosító az ügyfél által meghatározott befektetésekbe (eszközalapokba) helyezi. A biztosítási szolgáltatás értéke a befektetések árfolyamától, vagyis az eszközalapok teljesítményétől függ.
Befektetett pénzügyi eszköz: Részesedések, értékpapírok, adott kölcsönök. A vállalkozáson kívül termelnek a vállalkozónak hasznot.
Befektetők által elvárt hozam: Egy eszközből várható pénzáramok értékének meghatározásához használatos kamatláb. Minél kockázatosabbak az eszköz várható pénzáramai, annál nagyobb a befektetők által elvárt hozam.
Belépési kor: A befektetéseknél vagy biztosításoknál a biztosítási szerződés hatálybalépése évének és a biztosított születési évének a különbözete.
Belföldi alap: Olyan alap, amely kizárólag magyarországi vállalatok papírjait vásárolja.
Beruházás: Tárgyi eszközökbe történő befektetés.
Betéti társaság (Bt.): A magyar jog (a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény) szerint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyik típusa. A létesítésére irányuló társasági szerződéssel a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak, oly módon, hogy legalább 1 tag (beltag) felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles.
BÉT: Budapesti Értéktőzsde.
Biztosító orvosa: A biztosító által megbízott szakértő orvos, aki közreműködik az élet-, nyugdíj- vagy balesetbiztosítási kockázatok elbírálásában. Titoktartási kötelezettség terheli, ez alól csak a biztosított, illetőleg az ajánlattevő adhat felmentést.
Biztosítási ág: A biztosítások kockázati ismérvek szerinti csoportosítása. Két ága van: a nem-életbiztosítás és az életbiztosítás. Elterjedt angol nyelvű elnevezésük non-life illetőleg life.
Biztosítási ágazat: A biztosítási ágon belül az azonos vagy hasonló kockázatok csoportja.
Biztosítási díj: A biztosító kockázatviselésének ellenértéke. Összegét és esedékességét a szerződés rögzíti.
Biztosítási esemény: A szerződésben rögzített olyan jövőbeli esemény, amelynek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár. Meghatározásának egyik eszköze a kizárás. Biztosítási esemény lehet valamilyen károsító esemény (törés, betörés, tűz stb.), halál vagy meghatározott időpont elérése (életbiztosítás), testi sérülés, rokkantság (baleset-biztosítás).
Biztosítási időszak: A szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év, de lehet ettől eltérő időtartam (általában rövidebb) is. A szerződés felmondásánál is nagy jelentősége van.
Biztosításközvetítő: A biztosítóintézet és a befektetést vagy biztosítás kereső ügyfél között közvetítő személy; tevékenysége a biztosítási szerződés létrehozásában és fenntartásában való közreműködés. Munkájáért jutalékot kap. Pozícióját tekintve lehet ügynök vagy alkusz.
Biztosítási összeg: A biztosítási szerződésben rögzített összeg, amelyet a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésekor fizet.
Biztosítási tevékenység: Szigorúan szabályozott gazdasági, pénzügyi tevékenység. Szerződésen, jogszabályon vagy tagsági viszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a biztosító megszervezi a veszélyközösséget, matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a biztosítási díjat, meghatározott tartalékot képez, a kockázatokat átvállalja, és szolgáltatásokat teljesít. Biztosítási tevékenység csak előzetes engedélyével folytatható.
Biztosítási titok: Minden olyan adat, információ és tény, amely a biztosító, az alkusz, vagy a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására és biztosítási szerződéseire vonatkozik. A felsorolt biztosításpiaci résztvevőket a titoktartási kötelezettség akkor is terheli, ha a szerződés – bármilyen okból – nem jött létre.
Biztosítási törvény (Bit): 1996. január 1-jén hatályba lépett magas szintű jogszabály. Teljes elnevezés: 1995. évi XCVI. törvény a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről. A biztosítás közjogának és állami felügyeletének szabályait tartalmazza. Módosítva 2003.-ban. Elnevezés: 2003. évi LX. Törvény.
Biztosíték: A hitelező, amikor hitelt nyújt, a kockázatát igyekszik a lehető legkisebb mértékűre leszorítani, a hitelezői pozícióját az adósa anyagi, pénzügyi helyzetének esetleges változásaitól függetleníteni. Ennek eszközeit nevezzük biztosítékoknak. A biztosíték járulékos jellegű kötelem, mindig valamilyen alapkötelezettséghez kapcsolódóan kerül kikötésre. Az alapkötelezettség a gyakorlatban általában egy konkrét hitelszerződés szerződésszerű teljesítését jelenti.
Biztosítótársaság: Biztosítási tevékenység folytatására jogosult szervezet. Szervezeti forma szerint háromféle lehet: biztosító részvénytársaság, biztosító szövetkezet vagy biztosító egyesület.
Biztosított: A biztosítási szerződés fontos alanya. Az ő életét, testi épségét és vagyonát védi a biztosítás. Mindig ő (vagy az általa kedvezményezett) lesz jogosult a biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha a díjat a szerződő fizeti. Személye gyakran egybeesik a szerződővel.
Bónusz: A bónusz több fogalmat integrál magába, mégpedig a jutalom és a prémium fogalmait. A bónuszfizetés egy kitűzött cél teljesítése után jár a munkavállalónak. A bónusz semmiképp sem tévesztendő össze a teljesítménybérrel, ami szintén egy elvégzett feladat után járó pénzösszeg. A bónusz típusa szerint megkülönböztethetünk, fizikai dolgozóknak járó bónuszfizetési rendszert, és vezetői pozícióban dolgozók bónuszfizetési rendszereit.
A fizikai dolgozók bónuszfizetési rendszere lehet akár csoportos, egyéni darabbér alapján megállapított, és ilyen alapon ide sorolhatjuk az egyéni teljesítménybért is. A vezetői bónuszprogramok lehetnek nyereségalapúak, halasztott bónuszfizetési rendszerek, és létezik még a diszkrecionális bónuszfizetési modell. Ezt a bónuszfizetési formát nagyvállalatok alkalmazzák, a lényege, hogy a bónusz odaítélését a vezérigazgató, vagy az igazgatótanács belátására bízzák.
Cafeteria elem: A Cafeteria nem más, mint egy választható elemekből összeállított juttatási csomag, amelyet a munkáltató adhat a dolgozóinak.
Célcsoportképzés: Célcsoportképzésen azt a folyamatot értjük, amikor a vállalat kiválasztja a számára megfelelő szegmentumot (szegmentumokat), s azt tevékenységének középpontjába állítja.
Cselekvőképesség: Gyakorlatilag szerződéskötési képességet jelent. A természetes személy - főszabályként - 18 éves korától rendelkezik korlátlan cselekvőképességgel. Lásd még: cselekvőképtelenség.
Cselekvőképtelenség: A cselekvőképesség hiánya. A cselekvőképtelen személy nem köthet szerződéseket, nevében törvényes képviselje jár el. Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki 12. életévét még nem töltötte be, vagy akit a bíróság - életkorától függetlenül - cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett.
Deviza alap: Azon befektetők számára nyújt új lehetőségeket, akik átmenetileg bizonytalannak tartják a magyar gazdasági helyzetét, vagy számítanak a forint árfolyamának a csökkenésére.
Devizaárfolyam: Egy külföldi pénz árát fejezi ki hazai pénzben, illetve viszont. Effektív árfolyamról beszélhetünk, ha a hazai pénz értékét valamely (meghatározott összetételű) valutakosár értékéhez képest határozzák meg. A bankok a legnagyobb forgalmú valutákra gyakorlatilag folyamatosan jegyeznek vételi és eladási árfolyamot.
Díj: A befektetési vagy biztosítási díj szerződésben vállalt megfizetése. A díj a biztosítási időszak egészére, egy összegben és előre esedékes, de a szerződések általában havi díjfizetést (gyakorlatilag: részletfizetést) tesznek lehetővé. A díjfizetés elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezheti.
Díjátirányítás: A unit-linked életbiztosításoknál a jövőben esedékessé váló biztosítási díjak eszközalapok közötti felosztási arányának módosítása.
Díjhalasztás: Az esedékes díj későbbi időpontban történő megfizetésére vonatkozó megállapodás, amely csak írásban érvényes. A díjhalasztás időtartama alatt a biztosító kockázatviselése fennáll.
Díjkalkuláció: Matematikai és statisztikai módszer, amellyel a biztosítói kockázat ellenértékét, a biztosítási díjat számítják ki.
Díjmentesítés: A biztosítási esemény bekövetkezett (pl. rokkantság), de a "többi", még be nem következett biztosítási eseményre (pl. halál, elérés) a szerződés díjfizetés nélkül is hatályban marad.
Díjmentes leszállítás: Lehetőség az életbiztosítások fenntartására díjfizetés nélkül is. A tartam változatlan marad, a biztosítási összeg azonban az addig már befizetett díjak által fedezett mértékig (általában jelentősen) lecsökken.
Díjszabás: Az egyes biztosítási szerződésfajták alapdíjait, díjpótlékait, engedményeit tartalmazó díjtáblázat, tarifa.
Díjtartalék: Az életbiztosítási díjakból képzett elkülönített tartalék, amely a később bekövetkező biztosítási események (halál, elérés) kapcsán járó szolgáltatások fedezésére szolgál.
Diszkontálás: A kamatszámítással ellentétes művelet, amelyez jövőbeli pénzáramlások jelenértékének meghatározására használunk.
Diszkontráta: Jövőbeli pénzáramlások jelenértékének kiszámításához használt kamatláb. Másik, gyakran használt elnevezése a befektetők által elvárt hozam.
Diverzifikáció: A kockázat megosztását jelenti oly módon, hogy a befektetés nem egy, hanem több befektetési eszközbe (például többféle értékpapírba) történik.
EBIT (Earnings Before Interest and Taxes): Kamatfizetés és adózás előtti eredmény (üzemi, eredmény).
Egészségbiztosítás: Ebbe a kategóriába soroljuk azokat a termékeket, melynek megvásárlásával többféle egészségbiztosítási fedezethez (rokkantsági járadék, műtéti térítés, kórházi napi térítés, stb.) juthatunk. Ezek a biztosítások általában önálló biztosításként megvásárolhatóak, a csomag pontos összetétele, a biztosítási összegek leggyakrabban a szerződő választásán múlnak.
Egészségügyi nyilatkozat: Az élet- és betegségbiztosítások kockázat-elbírálását segítő kérdőív. Valóságnak megfelelő kitöltésével tesz eleget a biztosított a közlési kötelezettségének. A helyesen és a valóságnak megfelelő egészségügyi nyilatkozat kitöltése a záloga annak, hogy a biztosító a megfelelő módon szolgáltasson. Adatok elhallgatása, vagy eltitkolása esetén a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ugyanis ilyen esetben a biztosított a közlési kötelezettségnek nem tesz eleget.
Egyedi kockázat, vállalat-specifikus kockázat, nem szisztematikus kockázat: Az a kockázat, amely a befektetések megosztásával, diverzifikálásával kiküszöbölhető.
Egyszerűsített éves beszámoló: Az a vállalkozó készíthet egyszerűsített éves beszámolót, akinek a mérlegfőösszege nem haladja meg az 500 millió forintot, az éves nettó árbevétele az 1 milliárd forintot, és a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
Ekvivalencia-elv: A díjkalkuláció alapelve, mely szerint a bevételek jelenértékének várható értéke megegyezik a kiadások jelenértékének várható értékével.
Elérési biztosítás: Olyan életbiztosítási szerződés, amelynek szolgáltatását a biztosítási tartam végén teljesíti a biztosító a biztosított életben léte esetén.
Eredmény: Egy adott üzleti év (időszak) hozamainak (nyereségének) és ráfordításainak (kiadásának) különbözete.
Erőforrás: Egy cég erőforrásai egy adott időpontban azok a (megfogható és megfoghatatlan) eszközök, amelyek időszakosan a vállalatnál le vannak kötve. Ilyen erőforrások: márkanevek, cégen belüli műszaki tudás, képzett munkaerő alkalmazása, kereskedelmi szerződés, gépek, hatékony eljárások, tőke stb.
Esernyő alap: A befektetési alapba befektető alap. Különleges értékpapír alap, a likvid eszközein kívül csak befektetési jegyeket, illetve magyar és külföldi intézmények által kibocsátott értékpapírokat tartalmazhat.
Eszközalap: Megfelelő jogosítványokkal rendelkező pénzügyi intézmények (alapkezelők, brókerházak, befektetési bankok) által kezelt vagyontömegek, melyeket meghatározott befektetési politikák mentén alakítanak ki. Céljuk előre lefektetett befektetési stratégiák mentén az elért hozam maximalizálása. Egy eszközalap irányulhat különböző pénzügyi instrumentumok (részvények, kötvények) vagy egyéb reálgazdasági eszközbe (ingatlan, árupiac) történő befektetésre. A unit-linked biztosítások esetén az ügyfelek díjait eszközalapokba fektetik és mint befektetési egységeket tartják nyilván.
Eszközalap-váltás: Az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységek értékének eszközalapok közötti arányának módosítása.
Euribor: Az euróövezetben első osztályú adósnak minősülő bankok részére 1 hetes futamidővel vagy 1 hónaptól 12 hónapig tartó futamidővel euróban kihelyezett hitelek kamatlába.
Európai befektetési alap: Kizárólag olyan befektetési jegyet szerezhet meg, amelyet európai alap, illetve annak megfelelő valamely úniós tagállamban létrehozott alap bocsátott ki. Igazodva az EU irányelveihez, csak nyíltvégű lehet.
Életbiztosítás: Olyan szerződés, amelyben a biztosítási esemény a biztosított halála, vagy meghatározott időpont (életkor, nyugdíjba vonulás... stb.) elérése. Az életbiztosítási összeg felvételére mindig a kedvezményezett jogosult.
Érintett befektetési egység: azon befektetési egységek, amelyekre a Pannónia Navigátor szolgáltatást igényelték. A szolgáltatás igényelhető csak a rendszeres díjakbl képezett befektetési egységekre, csak az eseti díjakból képzett befektetési egységekre, vagy az összes befektetési egységre.
Értékpapír-befektetési alap: Olyan nyilvánosan kibocsátott, vagy forgalomba hozott értékpapírba fekteti összegyűjtott tőkéjét, amely nettó eszközérték megállapítására alkalmas árfolyammal rendelkezik.
Éves beszámoló: Részei a mérleg, az eredménykimutatás, és a kiegészítő melléklet. Célja az információszolgáltatás a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.
Faktorálás: Olyan megállapodás, amelyben egy pénzügyi intézmény (vállalkozás) megvásárolja és beszedi egy vállalat vevőkkel szembeni követeléseit.
Fedezeti pont: Az a kibocsátási (értékesítési) volumen, amely mellett a vállalat árbevétele éppen fedezi a folyó működés fix és változó költségeit, tehát az üzemi eredmény zéró.
Futamidő: Hibásan alkalmazott banki kifejezés a biztosításban. A határozott időszakra megkötött biztosítási szerződés érvényességi tartamát jelenti.
Főbiztosítás: A legfontosabb kockázatokra kötött biztosítási szerződés, amelyhez kiegészítő biztosítások is köthetők.
Fogyasztói érdekvédelem: Fogyasztói érdekvédelmen a végső fogyasztók szükséglet-kielégítéséhez kapcsolt érdekeinek szervezett képviseletét, védelmét értjük. A fogyasztói érdekvédelem fontos eszköze a jogi szabályozás, de a nem kormányzati, társadalmi kezdeményezések is részét képezik.
Folyószámla: az olasz conto corrente szóból származó, a bankár és ügyfele közötti üzleti kapcsolat, amelyben a keletkező követeléseket és kötelezettségeket egymással szemben beszámítják. Az ügyfél nyit a banknál egy számlát, amelyen megjelennek az adósoktól érkező fizetések, és amelyről ő fizetéseket eszközöl a hitelezőinek. A bankár, aki a számlát kezeli, a befolyó fizetéseket jóváírja, az esedékes követeléseket törleszti, illetve a betétet szükség esetén pénzre váltja át.
Forfetírozás: Olyan sajátos hitelezési forma, amely a közép- és hosszú lejáratú, nagy összegű követelések megvásárlására, megelőlegezésére irányul. A hosszabb lejárat miatt a konstrukció kockázatosabbnak bizonyul, azonban előnye, hogy képes csökkenteni az adott ügyfelek veszteségtényezőit. A művelet kiterjedhet saját és idegen váltóra, továbbá egyes akkreditívekre, bankbiztosíték nélküli követelésekre is. A forfetírozás kapcsán az ügyfelek a benyújtás és a lejárat közötti periódusra eső kamattal és jutalékkal csökkentett értéket kapják meg.
Forgóeszköz-hitel: célja a termelés ciklikusságából adódó változó forgóeszközigény kielégítéséhez finanszírozást biztosítani. Ha cége alaptevékenységéhez kapcsolódóan éven belüli finanszírozási igénye jelentkezik (pl. egy termelési ciklus, működési szezonalitások, átmeneti készletnövelés, vevők fizetési késedelméből adódó likviditási problémák, forráshiányok finanszírozása, beruházáshoz kapcsolódó tőketámogatás, illetve beruházás ÁFA-jának előfinanszírozása), akkor érdemes vállalkozásának forgóeszköz-hitelhez folyamodnia.
GDP: Bruttó hazai termék. Adott évben, adott ország területén létrehozott, végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások összértéke.
Gondoskodás: Az a tevékenység, amely keretében valakiről, vagy valamiről gondoskodnak.
Gazdasági társaság: Bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz. A gazdasági társaság alapvető funkciója a gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolódás, üzletszerű, huzamos ideig tartó gazdasági tevékenység.
Hatékony piac: Egy pénzügyi piaci szegmens akkor tekinthető hatékonynak, ha az ott érvényesülő árfolyamok (hozamok) azonnal reagálnak minden új nyilvános információra.
Hirdetmény: A hitelintézet ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett kondíciós lista vagy árfolyamlap, amely tartalmazza többek között a kamatokat, a betétek lekötésének összeghatárait és időtartamát, a hitelintézetnek fizetendő díjak és jutalékok mindenkori mértékét.
Hitel: A fogalom eredete a latin credere szóra vezethető vissza; és valamely értéknek a jelenbeli hasznosításra történő átengedését jelenti, jövőbeni ellenszolgáltatásra támaszkodott igény fejében. A hiteleket sokféle kritérium alapján különböztethetjük meg:
- Fajtája, illetve technikája szerint ismertek a folyószámla-, elfogadvány- vagy lombardhitelek;
- Biztosíték szerint: személyi vagy biztosíték ellenében nyújtott hitelek;
- Lejárat szerint: rövid-, közép- vagy hosszúlejáratú hitelek;
- A hitelező szerint (banki, takarékszövetkezeti, jelzálog-hitelintézeti, stb);
- Az adós szerint (kormányzati vagy magán);
- A kölcsön felhasználása szerint (termelési, fogyasztási, stb.)
Hitelbiztosítás: A hitelezésből eredő kockázatok és károk fedezetéül szolgáló biztosítási forma. A biztosított mindig a hitelező.
Hitelfedezeti biztosítás: A hitelintézet vagy a hitelező által - a tartozás biztosítékául - követelt biztosítási szerződés. A biztosított mindig az adós, aki az esetleges biztosítási szolgáltatást már a szerződéskötéskor a hitelezőre engedményezi.
Hitelminősítés (rating): Követelések elemzése, osztályozása a fennálló hitelezési kockázat, illetve a várható hitelezési veszteségek alapján.
Hozamgarancia: A vagyonkezelő által a befektető részére a vagyonkezelés körében adott ígéret, amelyben a vagyonkezelő azt vállalja, hogy az adott időszakra akkor is megfizeti az előre megállapított ( a vagyonkezelési szerződésben vállalt) nagyságú hozamot, ha ténylegesen nem keletkezik ekkora nyeresége.
Időszakos biztosítás: Határozott időre kötött biztosítási szerződések. A biztosító csak a szerződésben naptárilag - év, hó, nap, óra, perc - megjelölt időszakra vállalja a kockázatot. Az időszak leteltével a szerződés automatikusan megszűnik.
Ingatlan befektetési alap: Az ingatlanalap a saját tőkéjét ingatlanba, fejlesztés alatt álló ingatlanba, bankbetétbe illetve legfeljebb 1 éves futamidejű állampapírba fektetheti.
Indexálás (értékkövetés): A szerződésben rögzített értékkövetési módszer, amelynek alapján a biztosítási díj és a biztosítási összeg meghatározott mértékkel automatikusan, a szerződés módosítása nélkül változik. Mértéke az inflációtól, és a hivatalos mutatóktól (KSH) függ. A szerződő (aki a befektetési vagy biztosítási díjat fizeti) szabadon dönthet az indexálás elfogadásáról vagy elutasításáról. Amennyiben nem él az indexálás lehetőségével a szerződő, akkor azt harminc nappal a biztosítási évfroduló előtt kell írásban jeleznie az adott biztosítótársaságnak.
Indexkövető befektetési alap: Az alap portfóliójába az állampapírokon kívül csak az indexben szereplő értékpapírok kerülhetnek. Az alap csak olyan indexhez igazodhat, amelynek értékét már legalább egy éve közzétették.
Intervenció (inkasszó): A biztosító hivatalos lépése, amely az elmulasztott díjak beszedését, a biztosítási szerződés fenntartását szolgálja.
Írásbeliség: A biztosítási szerződések jogának egyik legfontosabb eleme. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok csak írásban érvényesek!
Járadék: Rendszeresen (általában havonként) esedékessé váló szolgáltatás, amelyet a járadékra jogosító körülmények fennállásáig, vagy élethossziglan folyósítanak. A biztosító által folyósított járadék lehet járadékopción alapuló vagy jövedelempótló. Magyarországon a járadékfizetési időszak 5, 10, 15 év vagy élethosszig tartó.
Járadékopció: Egyes életbiztosításoknál az a kikötés, amely szerint a biztosított vagy a kedvezményezett az esedékessé váló egyszeri biztosítási összeg helyett élethossziglan, vagy meghatározott időtartamon át rendszeres járadékra jogosult.
Jelenérték: A jövőbeli pénzáramlások diszkontált értéke.
Jegyzett tőke: Az a tőkerész, amelyet a tulajdonosok a hitelintézet alapításakor, illetve tőkeemeléskor időbeli korlátozás nélkül bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére azért, hogy abban tulajdonosi részesedést szerezzenek, illetve növeljék azt. A fióktelep formájában működő pénzügyi intézményeknél a dotációs tőke (a székhely szerinti hitelintézet által a működéshez tartósan rendelkezésre bocsátott tőke) összege.
Jelzálog: Az ingatlanokra bejegyzett jog, amely szerint a tulajdonos csak korlátozottan rendelkezhet a vagyontárgy felett. Általában a hitelek vagy egyéb követelések biztosítékául kötik ki, és bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyv).
Jelzálogbank: Speciális hitelintézet, amely jelzáloggal biztosított hiteleket nyújt; és a maga részéről kamatozó, átruházható, hosszú futamidejű zálogleveleket bocsát ki.
Jogalap-elbírálás: Döntési folyamat, amelynek során a biztosító arról nyilatkozik, hogy a bejelentett káreset a szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül-e, illetőleg nem áll-e fenn mentesülés. A jogalap-elbírálás során dönt a biztosító az esetleges kármegosztás alkalmazásáról is.
Jövőérték: Egy ma befektetett pénzösszeg adott kamatláb mellett, valamely jövőbeli időpontra felnövekedett értéke.
Jövedéki biztosíték: jövedéki termékek előállításához, forgalmazásához, illetve úgynevezett jövedéki ügyekhez (eljárásokhoz) szükséges.
Kárbejelentés: A biztosított hivatalos lépése (halál eseté a szerződő vagy közeli hozzátartozó), amellyel a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenti a biztosítónak. A szerződés tartalmazza azt a határidőt, amelyen belül a kárbejelentést meg kell tenni. Elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A határidő elmulasztása egyébként nem jogvesztő.
Kiadás: a gazdasági rendszer által ráfordítások beszerzésére vagy más működési feltételek bizto¬sítására kifizetett pénzösszeg.
Kibocsátási árfolyam: Az az árfolyam, amelyen az értékpapírokat az elsődleges piacon forgalomba hozzák.
Kiegészítő biztosítás: A főbiztosításhoz kötött, további kockázatokra vonatkozó biztosítási szerződés. Ha a főbiztosítás megszűnik, általában a kiegészítő biztosítás is megszűnik annak megszűnésével.
Kiegészítő melléklet: A kiegészítő melléklet tartalmazza, azokat a számszerű adatokat és szövesges magyarázatokat, amely a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a valós bemutatáshoz szükségesek a tulajdonosok, a befektetők és a hitelezők számára.
Kizárás: A biztosítási esemény meghatározásának módszere. Egyes kockázatokat a szerződés kizár a biztosítási fedezetből, így bekövetkezésük esetén a biztosító nem fizet, mivel a kizárt esemény nem biztosítási esemény.
Kockázat: A károkozó véletlen események bekövetkezésének lehetősége. A kockázatot káresélynek is nevezzük.
Kockázat-elbírálás: Elemzési, értékelési folyamat, amelynek során a biztosító arról dönt, hogy az ajánlatban rögzített kockázatot elvállalja-e, illetőleg milyen biztosítási díjért vállalja.
Kockázati díj: A biztosítási díj azon része, amely az átvállalt kockázatból származó károk fedezetéül szolgál. Ebből a díjrészből fizetik a biztosítottaknak járó szolgáltatásokat, s ebből képzik a függő károk tartalékait is.
Kockázati (haláleseti) életbiztosítás: Meghatározott tartamra kötött életbiztosítási szerződés, amelynek alapján a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a biztosított - a biztosítás tartama alatt - elhalálozik. Elérési szolgáltatása nincs.
Kockázatmentes befektetés: Az a befektetés tekinthető kockázatmentesnek, amelynek intézményi vagy egyéb garanciája van a futamidő alatt realizálható hozam elérésére. A gyakorlatban a rövidlejáratú kincstári papírok tekinthetők kockázatmentesnek.
Kockázatmentes kamatláb: Kockázatmentes befektetések hozama. Kockázatmentes a befektetés, ha a pénzáramai teljes bizonyossággal ismertek, azaz a befektetés tényleges és várható hozama megegyezik. A kockázatmentes kamatláb a pénz időértékéért kompenzálja a befektetőt.
Korkedvezményes nyugdíj: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint a szervezet igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők korkedvezményben részesülnek, vagyis az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál alacsonyabb életkorban válhatnak öregségi nyugdíjra jogosulttá.
Korlátolt felelősségű társaság (Kft.): Olyan gazdasági társaság, amely meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével indul, és amelyben a tagok kötelezettsége alapvetően csak saját vagyoni hozzájárulásuk befizetésére terjed ki. A kft. ügyvezetője viszont korlátlan módon, egész vagyonával felel tartozásaiért a hitelezőknek szándékos kár okozás esetén.
Költség: a felhasznált ráfordítások pénzben kifejezett értéke. A költségeket az inputok jellege és a termelési folyamatban betöltött szerepük, valamint a döntési problémától függően változó vagy állandó jellegük alapján különböző típusokba sorolják.
Könyvvizsgáló: Az a személy vagy vállalkozó, aki vagy ami megállapítja, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves, egyszerűsített éves, továbbá az összevont éves beszámoló a számviteli törvény alapján készült-e el.
Kötvény: Az ajánlat elfogadását, és a szerződés létrejöttét igazoló okirat. (A szerződés megkötését igazoló vény!) Nem minősül értékpapírnak, és elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható. Csak egyetlen esetben "viselkedik" az értékpapírokhoz hasonlóan: ha az életbiztosítás kedvezményezettje a kötvény bemutatója.
Kötvényalap: Olyan alap, amely portfóliójában államkötvények, illetve vállalati kötvények vannak túlsúlyban. Az alapok között a legbiztonságosabb.
Kötvénykölcsön: Az életbiztosítási szerződések alapján a biztosító által a visszavásárlási összeg erejéig nyújtott kölcsön.
Közkereseti társaság (Kkt.): Olyan jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelyben a tagok közös gazdasági tevékenységre vállalnak kötelezettséget és felelősségük saját teljes vagyonukra kiterjed. A kkt. rendszerint családi vagy kisvállalkozásokra jellemző vállalkozási forma.
Közlési kötelezettség: A biztosított a szerződéskötéskor, a kockázatvállalás szempontjából lényeges, valamennyi körülményt köteles közölni a biztosítóval. Ezt a biztosító általában kérdőívekkel, adatlapokkal segíti. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan tényeket közöl, a biztosító mentesülésre hivatkozhat. (változásjelentési kötelezettség)
Külföldi alap: Olyan alap, amely kizárólag külföldön fekteti be a tőkéjét.
Kulcsember: Egy cég vagy vállalat számára nélkülözhetetlen fontosságú személy, aki olyan mértékben jártas a saját munkaterületén, hogy elvesztése komoly anyagi problémát jelenthet a cégnek vagy vállalatnak.
Kultúra: A kultúrát tágan értelmezzük, úgy mint az embernek a természethez és társadalomhoz való viszonyát, adaptációs készségét, beleértve a technológiákat, szokásokat, kapcsolatokat, folyamatokat, szimbólumokat stb. A kultúra történeti kategória, semleges, értékmentes fogalom.
Lejárat: A biztosítási szerződésben naptárilag megjelölt időpont, amikor a szerződés megszűnik, vagy a szolgáltatás esedékessé válik. Pl.: elérési biztosítás.
Letéti bank: Az angol bankoknak a korai XX. Században elterjedt elnevezése. A letéti bankok a pénzügyi eszközei csaknem kizárólag ügyfeleik pénzbetéteiből származtak. Abból adódóan, hogy a látra szóló betéteket tulajdonosaik bármikor visszahívhatják, a letéti bankok szükségszerűen a rövid lejáratú aktív ügyleteket (mint pl. a váltóleszámítolás vagy a rövid lejáratra történő hitelnyújtás) részesítették előnyben.
Letétkezelés: Értékpapír-számlák vezetése, az értékpapírokkal kapcsolatos elszámolási (pénzügyi és értékpapír-transzferálási) feladatok ellátása, ennek keretében az értékpapírokért történő fizetés lebonyolítása, a portfolióba került értékpapírok átvétele, a letéti igazolások kiállítása, központi értékpapírszámla nyitása, felhatalmazás esetén a társasági események kapcsán eljárás, a portfoliókban lévő befektetési eszközök utáni járandóságok beszedése, a portfoliók értékelése.
Letétkezelő: Az alapkezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelést, továbbá a befektetési alap bankszámlájának, értékpapírszámlájának vezetését, ellenőrzését végzi.
Libor: Londoni Bankközi Hitelkamatláb, azaz első osztályú adósnak minősülő bankok részére adott devizanemben kihelyezett hitelek kamatlába.
Likvid eszköz: Olyan eszköz, amelyet gyorsan és alacsony költséggel (beleértve az árfolyamveszteséget is) pénzre lehet váltani.
Likviditás: Többféle értelemben használatos fogalom. Szűkebb értelemben azonnal felhasználható pénzeszköz, tágabb értelemben a pénzeszközök megszerzésének lehetőségét is magában foglalja. Más megközelítésben, a szervezetek, vállalkozások rövid távú fizetőképességének kifejezője.
Likviditás menedzselés: Azon tevékenységek és eljárások összessége, amely célja a likviditás optimális költségek melletti biztosítása.
Likvid vállalat: Esedékes fizetési kötelezettségeinek időben és folyamatosan eleget tud tenni.
Likviditási kockázat: Annak a kockázata, hogy az esedékes kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzeszközök hiánya miatt a vállalatnak kedvezőtlen feltételek mellett kell az eszközeit értékesítenie, illetve pótlólagosan forrásokat szereznie.
Lojalitás: A törvényesség, az együttműködés írott és íratlan szabályainak betartása, a fennálló hatalom elfogadása és szolgálata; korrekt, kifogástalan magatartás, jóindulat egy ember, vagy egy eszme iránt.
Maradékjog: Olyan, az életbiztosítási szerződésekben rögzített jogosultságok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetén is fennmaradnak. (visszavásárlás, díjmentesítés)
Megtérülési idő: Az az idő, amely alatt a beruházásból származó pénzáramokból megtérül a kezdő tőkebefektetés.
Mentesülés: Ha a biztosítási esemény bekövetkezett, a biztosító csak akkor mentesülhet a fizetés alól, ha a kárt a biztosított vagy a szerződő, illetőleg a közös háztartásban élő hozzátartozók szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták. A súlyos gondatlanságot megvalósító tényállásokat a szerződés rögzíti (pl. ittas vezetés). A mentesülési okot mindig a biztosítónak kell bizonyítania, arra a biztosított nem kötelezhető.
Mérleg: A vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány. Vagyonkimutatás, amely a vállalkozás vagyoni elemeit tartalmazza.
Módozat: Meghatározott kockázatokra kidolgozott biztosítási szerződések.
Mozgóátlag: a statisztikai idősorelemzés eszköztárában a trendek irányának meghatározására szolgáló mutató. A Pannónia Navigátor szolgáltatás vonatkozásában a növekedési eszközalapok meghatározott számú és egymást követő napi árfolyamadatának egyszerű számtani átlaga. X napos mozgóátlag jelentése: a számítás napját közvetlenül megelőző és a számítás napján rendelkezésre álló X értékelési nap árfolyamadatának egyszerű számtani átlaga.
Mozgóátlag körüli tolerancia sáv: a mozgóátlagok mindkét oldalán (felfelé és lefelé) százalékosan meghatározott tartomány. Y %-os tolerancia sáv jelentése: az a tartomány, mely mozgóátlag/ (I + Y% /100) - tól mozgóátlag x (I + Y%/100) – ig terjed.
Működési kockázat: Annak a kockázata, hogy a vállalat folyó tevékenységéből származó bevételek nem fedezik a folyó működéssel kapcsolatos költségeket, azaz a vállalat üzleti eredménye negatív lesz.
Nem-életbiztosítás: Az életbiztosítási ágba nem tartozó ágazatok, pl.: vagyonbiztosítás, felelősségbiztosítás.
Nemteljesítés: Ha a kereskedésben résztvevő valamelyik tag nem teljesíti a kereskedés során vállalt kötelezettségeit. Több tekintetben beszélhetünk nemteljesítésről: pénzoldali nemteljesítésnek hívjuk, ha a vevő nem fizeti ki a vételárat, értékpapír oldali nemteljesítésnek nevezzük, ha az eladó nem szállítja le a megfelelő értékpapírokat, de nemteljesítésnek nevezik a szükséges biztosíték el nem helyezését is.
Nettó eszközérték: A befektetési alapok nettó eszközértékét az alap tulajdonában lévő értékpapírok előző napi árfolyamának, valamint likvid eszközei értékének alapulvételével számítják ki. A portfólióban lévő eszközök összértéke csökkentve az alapot terhelő kötelezettségekkel.
Növekedési eszközalap: olyan alap, mely a pénz- és tőkepiacok volatilitása miatt nagyobb hozamingadozásnak van kitéve.
Nyílt végű alap: Olyan befektetési alap, ahol az alapkezelő bármely időpontban visszaváltható befektetési jegyeket hoz forgalomba és forgalmaz. Kizárólag nyilvánosa lehet létrehozni.
Osztalék: A társaság adózott nyereségéből a részvényesek számára rendszeres időközönként (általában évente) történő kifizetés.
Osztalékhozam: A következő évi várható osztalék és a részvény aktuális piaci árfolyamának hányadosa.
Osztalékpolitika: Arra vonatkozó hosszabb távú döntés, hogy a társaság az adózott jövedelmét (nyereségét) hogyan ossza meg a részvényesek számára történő kifizetés és a vállalkozásba történő újra befektetés között.
Óvatos vagy konzervatív finanszírozási stratégia: A vállalat az eszközök nagyobb hányadát finanszírozza tartós forrásokkal, mint amennyit az eszközök megtérülési idő szerinti struktúrája megkövetelne.
Öngondoskodás: Olyan előrelátó, tervszerű emberi magatartás, amely a bizonyosan bekövetkező, vagy a váratlan események vagyoni hatásait igyekszik kiküszöbölni. Egyik eszköze a befektetés vagy biztosítás.
Örökjáradék: Végtelen számú, egyenlő időközönként esedékes, azonos nagyságú pénzáramlások sorozata.
Összevont éves beszámoló: Összevont éves beszámolót kell készíteni annak a vállalkozónak, amelyik egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül.
Pénzmosás: Az illegálisan - főleg a feketegazdaságból - származó pénzösszegek banki és biztosítási csatornákon való átfuttatása és "legalizálása".
Pénzpiaci alap: Rendkívül biztonságos, mivel tőkéjét elsősorban pénzpiaci eszközökbe, rövid lejáratú állampapírokba, származékos ügyletekbe fekteti.
Piaci kockázat: Olyan – főként makrogazdasági tényezőknek tulajdonítható – kockázat, amely befektetések körültekintő megosztásával sem csökkenthető, diverzifikálható.
Piacpotenciál: Egy adott termékből az elméletileg lehetséges eladások összessége.
Piacrészesedés: Egy vállalat saját eladásának a piacvolumenben megnyilvánuló részaránya.
Piacvolumen: Egy adott évben megvalósuló eladások összege.
Portfólió: A portfólió kifejezés többféle értelemben használatos, legtágabb értelmezésben vagyonösszetétel, azoknak a befektetéseknek az együttese (reáljavak, pénzügyi eszközök), amely adott magánszemély, vagy cég (jogi személy) tulajdonát képezi, de értelmezhető úgy is mint kötvények, részvények együttese, amelyet egy befektetésnek lehet tekinteni.
Pozicionálás: Egy adott piacon, egy adott termék versenytársaihoz való viszonyának meghatározása és ennek a vevőkben való tudatosítása.
Privát bankár: Több befektetési piacon is képzett, kapcsolatokkal rendelkező befektetési tanácsadó, akinek a feladata a private banking ügyfélkörébe tartozó magánszemélyek vagyonának folyamatos, prudens kezelése.
Prompt ügyletek: Olyan ügyletek, melyek esetében a teljesítés és az üzletkötés időpontja nem válik el lényegesen egymástól.
Reaktiválás: A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződések - eredeti tartalommal történő - újbóli hatálybaléptetése. Feltétele általában az elmulasztott díjak pótlólagos befizetése. Csak akkor van rá lehetőség, ha a szerződésben kifejezetten kikötötték!
Referenciaindex (benchmark): Adott befektetési intervallummal, adott portfolióösszetétellel a piacon elérhető adott időszaki átlagos hozamszint, amely egy tetszőleges vagyonkezelő befektetési portfolióján realizált hozam (teljesítmény) megítélését szolgálja.
Rendelkezési jog: A rendelkezési jog gyakorlásának minősül: a szerződés megszüntetése, a visszavásárlás, az értékesítés, az egy éves, vagy annál hosszabb lejáratú kötvénykölcsön felvétele, az egy évnél rövidebb lejáratú kötvénykölcsön egynél többszöri felvétele, nyugdíjbiztosításnál a szerződéskötéstől számított tíz éven belül esedékes szolgáltatás csökkenő vagy egy összegben történő igénybevétele.
Részvényalap: Olyan alap, amely főként részvényeket és likvid eszközöket tart. Nagyobb kockázatú, de ezzel magasabb hozamot is ígér. A részvényalapok teljesítménye hosszabb időtávban a tőzsde trendjét követi.
Részvénykönyv: A hitelintézet által vezetett olyan okirat, amelyben egy adott társaság részvényeseinek adatai vannak nyilvántartva. A részvényesi jogok gyakorlásának előfeltétele a részvényes (vagy az általa meghatalmazott) adatainak részvénykönyvbe való bejegyzése. Ellenkező esetben a részvényes nem élhet a tulajdonában lévő értékpapírokból eredő, részvénytársasággal szembeni részvényesi jogaival.
Részvénytársaság (Rt.): egy tőkeegyesítő társaság, alapítható és működtethető zártkörben és nyilvánosan. A részvénytársaságnak rendelkeznie kell egy bizonyos, a törvényben meghatározott mértékű alaptőkével, amely valójában az összes részvény névértékének összege. A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje (2007. szeptember 1.-je óta) nem lehet kevesebb 5 millió forintnál, a nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje pedig nem lehet kevesebb 20 millió forintnál.
Szabad felhasználású biztosíték (feltételes és feltétel nélküli): előre nem definiált célokra használható (pl. pályázati garancia, teljesítési garancia, jó teljesítési garancia, építőiparban szükséges garancia, stb.).
Származtatott ügyletbe fektető alap: Az összesített származtatott ügyletkötési érték nem haladhatja meg az alap saját tőkéjét, illetve a likvid eszközök négyszeresét.
Számviteli törvény: 2000. évi C. törvény. A számviteli szabályokat rögzíti, amelyek összhangban állnak az Európai Közösség, valamint a nemzetközi számviteli elvekkel. A törvény fő célja, hogy valós összképet biztosítson a törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről, és jövőbeli terveiről.
Szerződés létrejötte: Az ajánlat biztosító általi elfogadása. Erről a biztosító kötvényt állít ki. Ha az ajánlatra a biztosító 15 napon belül nem reagál, a szerződés automatikusan létrejön! A 15 napos határidőt a biztosító meghosszabbíthatja további 15 nappal.
Szerződés létrejön: Jogi tény, amely azt eredményezi, hogy a szerződés, és az abban foglalt kétoldalú kötelmek megszűnnek. A biztosítási szerződés megszűnhet: időszakos biztosításoknál a tartam lejártával, a díjfizetés elmulasztásával, érdekmúlással, vagy felmondással. Hagyományos szerződéseknél a biztosítás megszűnik, ha a meghatározott biztosítási esemény bekövetkezését követően a biztosító teljesít, valamint ha a szerződő a biztosítást visszavásárolja.
Szerződés módosítása: A szerződő felek egybehangzó nyilatkozatán alapuló változás, amelynek során csak a szerződés egyes részei (pl. díj) módosulnak, a többi pedig változatlan tartalommal hatályban marad. (átdolgozás)
Szerződő: A biztosítási szerződés kulcsszereplője. Ő kezdeményezi a szerződéskötést (ajánlat), ő jogosult a jognyilatkozatok tételére, és a biztosító is hozzá intézi azokat. Személye gyakran egybeesik a biztosítottal.
Társadalombiztosítás: Kötelező biztosítási forma. Az államháztartás része, nyugdíj és egészségügyi szolgáltatásokat nyújt. A magánbiztosítástól elkülönült intézményrendszere van, forrásait zömében a munkavállalók járulékfizetési kötelezettségeiből fedezik. Alapelve a szolidaritás, tényleges biztosítási jellemzőkkel nem rendelkezik. Gyakorlatilag egy központi elosztórendszer.
Technikai kamat: A biztosító által a tartalékok befektetésére vonatkozóan vállalt minimális hozamszint, melyet az életbiztosítási díjkalkulációnál és tartalékszámításnál figyelembe vesz. Mértékét jogszabály maximalizálja.
Termékkínálat: Egy vállalat által kínált termékek és szolgáltatások összessége, választéka.
Terméklista: A terméklista tartalmazza az egyes értékpapírok leírását, így az adott termék azonosítását szolgáló adatokat , további jellemzőket.
Term fix életbiztosítás: A term fix biztosítás esetén a biztosítási tartam lejártakor a biztosító a biztosítási összeget mindenképpen kifizeti a kedvezményezettnek (függetlenül attól, hogy a biztosított életben van, vagy nincs). A biztosítási jelleg abból fakad, hogy amennyiben a biztosított a díjfizetési tartam alatt meghal, akkor a biztosító átvállalja a biztosítás díját, azt nem kell tovább fizetni. Elsősorban a gyermek számára történő előtakarékosság egyik kedvező formája, hiszen a biztosított (pl. szülő) díjfizetési időszak alatti halála esetén is hozzájut a gyermek a szükséges biztosítási összeghez.
Tevékenységi biztosíték:Fémkereskedői tevékenység megkezdéséhez szükséges.
Tőkegarancia: A vagyonkezelő által a befektető felé a vagyonkezelés körében vállalt garancia a vagyon nominális értékének mindenkori visszafizetésére. Kiegészülhet a vagyonkezelési szerződésben vállalt hozamgaranciával.
Tőkeszerkezet: Azoknak a tartós finanszírozási forrásoknak (permanens rövid lejáratú adósság, hosszú lejáratú adósság, elsőbbségi részvény, törzsrészvény) a viszonylagos nagysága, amelyet egy vállalat az eszközei finanszírozásában használ.
Túlterjeszkedés: Azt jelenti, hogy a vállalat a lehetőségeit, elsősorban a tőkéjét meghaladó szinten működik.
Univerzális bank: Olyan pénzintézet, amely a rövid lejáratú hitel- és letéti ügyleteket összekapcsolja a hosszú lejáratú tőkepiaci tranzakciókkal. (Egy szűkebben értelmezett definíció szerint: olyan pénzintézet, amely minden lehetséges bankügyletet képes ügyfeleinek kínálni – pl. jelzálogkölcsönt, külkereskedelmi finanszírozást, tőkebefektetési tanácsadást).
Ügyfél-tájékoztató: A biztosító egyértelmű, részletes és közérthető írásos információja, amely a biztosító főbb adatait és a megkötendő szerződés jellemzőit tartalmazza.
Ügynök: A biztosító megbízottjaként tevékenykedő biztosításközvetítő. A biztosítóval létesített munkaviszony vagy megbízási szerződés alapján dolgozik. Csak az ajánlat, illetőleg a biztosítási díj átvételére jogosult, a szerződés megkötésére azonban nem! Megbízotti minőségben való károkozásáért a biztosító felelős.
Üzleti kockázat: Annak a lehetősége, hogy a vállalat folyó tevékenységének bevételei nem fedezik a folyó tevékenységgel kapcsolatos ráfordításokat, és a folyó működési tevékenysége veszteséges. Az üzleti kockázat a vállalat üzemi (üzleti) eredményének változékonyságát jelzi.
Üzlettárs: Azok a személyek egymásra nézve, aki egy üzletben anyagilag érdekeltek.
Üzletrész: A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli betétből, illetve nem pénzbeli betétből áll. A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek. A társasági szerződés azonban egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel.
Változásjelentési kötelezettség: A szerződés tartalmazza azokat a lényeges körülményeket, amelyek megváltozását a biztosítónál írásban be kell jelenteni. Ennek elmulasztása később a biztosító mentesülését eredményezheti.
Vállalat (cég): A gazdasági vállalkozás szervezeti kerete, a gazdaság reál és pénzügyi folyamatiban tevékenyen résztvevő szervezet, amelynek a gazdaság különféle piacaival számos kapcsolódási pontja van.
Vállalati cél: a vállalati érdek konkrét megfogalmazása. A legalapvetőbb cél a tartós fenn¬maradás, a stabilitás és az eredményes működés. A stabil fennmaradáshoz elengedhetetlen a nö¬vekedés, amely az eredmény egy részének a termelésbe való visszafordításával érhető el. Szükséges lehet a határozott működési időre szóló vállalkozások létrehozása is. Folyamatosan működő mg-i vállalat célja a hosszabb időtáv alatt elérhető felhasználható eredmény időegységre jutó (átlagos) nagyságának maximalizálása.
Vállalati érdek: a vállalati rendszerrendező elve, a vállalathoz tartozó embereknek a vál¬lalati tevékenységekhez fűződő érdekeltsége.
Vállalati gondoskodás: Olyan tevékenység, amely során a cég vagy vállalat gondoskodik a dolgozóiról valamilyen szolgáltatás formájában.
Vállalati kultúra: A szervezet tagjai által közösen vallott (követett) értékek, célok, nézetek, ismeretek.
Vállalati nyugdíjprogram: A vállalati nyugdíjprogram optimális, az egyedi igényeknek, élethelyzetnek megfelelő, rendszeres, hosszú távú megtakarítási lehetőséget kínál.
Vállalkozó: Vállalkozónak minősül minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára, neyreség- és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez.
Vállalati eredmény:
+ PÉNZBEVÉTELEK
– KIADÁSOK
+ ESZKÖZ NÖVEKMÉNY
– ESZKÖZ CSÖKKENÉS
+ NYERESÉG vagy – VESZTESÉG
Vállalkozó: Vállalkozónak minősül minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára, neyreség- és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez.
Vámbiztosíték: Vámfizetési kötelezettséggel járó tevékenységet folytató (pl. export tevékenységet folytató) vállalkozásoknak tevékenységük folytatásához szükséges.
Várakozási idő: Az életbiztosítási, betegségbiztosítási szerződéseknél alkalmazott feltétel, amelynek alapján az egyes kockázatokat (halál, betegség) a biztosító csak egy későbbi időponttól vállalja (pl. hat hónap).
Vegyes alap: Portfóliójában az állampapír mellett vállalati kötvények, részvények, határidős ügyletek is megtalálhatók stratégiájuktól függően. Általában közepes kockázatúnak minősülnek.
Vegyes életbiztosítás: Ötvözi a kockázati életbiztosítás és az elérési biztosítás elemeit. A biztosító a tartam alatt bekövetkezett halál esetén és az elérés esetén is teljesít.
Vegyes típusú hitelfedezeti életbiztosítás: A vegyes típusú hitelfedezeti biztosítás lényege, hogy az ügyfél a hitelezőnek csak a kamatokat és a kezelési költséget, míg a biztosítónak a rendszeres díjakat fizeti. Az ügyfél vegyes típusú életbiztosításának biztosítási összege egyenlő a hitel összegével, a biztosítás kedvezményezettje a hitelező. A biztosítási esemény bekövetkeztekor (a biztosított halálakor, vagy a lejárat napján) a biztosító a hitel összegét kifizeti a hitelezőnek, törleszti a biztosított tőketartozását.
Veszélyközösség: Az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek csoportja.
Vevőorientáció: Olyan gondolkodásmód és gazdasági gyakorlat, amely a vállalat minden döntését (termelési, fejlesztési, értékesítési, pénzügyi stb.) a vevő kívánságainak rendeli alá.
Védett eszközalap: olyan alap, amely minimális hozamingadozása miatt alkalmas arra, hogy depressziós piacokon a biztosításban halmozódó tőkét ide átcsoportosítva elkerülhetők legyenek a kockázatosabb eszközalapok árfolyamának csökkenéséből fakadó nagyobb veszteségek.
Visszavásárlás: Az életbiztosítási szerződések lejárat előtti megszüntetésének egyik módszere. Ilyenkor a biztosító a szerződésben rögzített mértékben visszafizeti a díjtartalékot.
Záradék: A típusszerződéseket kiegészítő, kétoldalú megállapodás - a biztosítási szerződés szerves része
Zárt végű befektetési alapok: A zárt végű befektetési jegy meghatározott futamidejű. A zárt végű befektetési jegyeket az alapkezelő csak a futamidő végén váltja vissza, a futamidő alatt azok csak az értékpapírpiacon adhatók el. A jegyzéskor kibocsátott befektetési jegyek száma nem változik a futamidő alatt.